Visszérbetegség: mikor forduljon orvoshoz?
A visszérbetegség legtöbbször lassan alakul ki, és a beteg évekig panaszmentes lehet, míg előrehaladottabb állapotban már komoly fájdalmak észlelhetőek.
A visszérbetegség legtöbbször lassan alakul ki, és a beteg évekig panaszmentes lehet, míg előrehaladottabb állapotban már komoly fájdalmak észlelhetőek.
Keringési rendszerünk fontos része a vénás hálózat. Az alsó végtag felszínes és mélyvénáinak feladata, hogy az elhasznált vért a periféria felől a szív felé juttassák.
Hölgyeknél a várandósság alatt nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség, amit a terhesség elején a női test változása, később pedig főként a gyarapodó testsúly okozhat.
A visszértágulattal vagy seprűvénákkal küzdőknél bizonyos sportok jótékony hatásúak, vannak azonban olyan mozgásformák is, melyeket ajánlott kerülni.
A visszérbetegségnek több stádiuma van, melyek más-más kezelést igényelnek – cikkünkben ezeket mutatjuk be részletesen.
Néhány életmódbeli változással is jelentősen enyhíthetjük a visszértágulat tüneteit – cikkünkben ezeket mutatjuk be részletesen.
Ha a vénák nem megfelelően továbbítják a vért a keringésben, a bennük lévő vérmennyiségtől megduzzadnak. Ezek a jól látható és duzzadt vénák az úgynevezett visszerek.
A visszér jó esetben csupán kozmetikai probléma, de kialakulhatnak egyéb tünetek is, mint például a lábakban jelentkező fájdalom, kellemetlen érzés vagy a lábszár elnehezedése.
A visszértágulat szövődményeket okozhat, mivel gátolja a megfelelő vérelfolyást. Szövődmények nem feltétlenül alakulnak ki, de akár évekkel később is megjelenhetnek.
Visszerek és seprűvénák bármely életkorban jelentkezhetnek, nőknél gyakrabban fordulnak elő, főleg a gyermekvállalás időszakában és idősebb korban.