Megelőzhető-e a visszér?
A vénák olyan vérerek, melyek a szervezetben a vért a szervek felől a szív felé szállítják. Amikor a különböző szervek megfelelő működésükhöz oxigént használnak fel a vérből, egyben bomlástermékeket (például széndioxidot) juttatnak a vénákba. Ezt követően a vénák elszállítják a vért a szívbe, illetve visszakerül a tüdőbe, ahol a széndioxid oxigénre cserélődik, majd pedig az oxigénnel dúsított vér visszakerül az artériákon keresztül a szervezet többi részébe.
A vénáknak tároló szerepük is van, a fel nem használt vért tárolják. Amikor a test nyugalomban van, akkor az elérhető vérmennyiségnek csak egy része vesz részt a keringésben. A maradék vér inaktív marad a vénákban, és akkor lép be az aktív keringésbe, amikor a szervezet fokozottabb igénybevételnek lesz kitéve, és szükség van arra, hogy a maradék vér is szállítson oxigént a szervezet számára. Ennek a tárolókapacitásnak az oka a vénák falának rugalmassága (kellően rugalmasak ahhoz, hogy táguljanak).
A vénák különböző méretűek lehetnek, mely az elhelyezkedés és a funkció függvénye. A legnagyobb vénák a test közepén helyezkednek el; ezek gyűjtik össze a vért az összes többi kis vénából, és szállítják a szív felé. Ezek a nagy vénák egyre kisebb és kisebb ágakra oszlanak, ahogy távolodunk a test középpontjától. A bőrfelszínhez közelebb eső vénák a felszínes vénák. A mélyebben elhelyezkedő, és a test középpontjához közelebb lévő vénák a mélyvénák. Léteznek olyan vénák is, melyek összekötik a felületes és mély vénákat, ezeket nevezzük perforáns vénáknak.
Tények a visszerekről és seprűvénákról
- A vénák alacsony oxigéntartalmú vért szállítanak a testből a tüdő és a szív felé.
- Évente kb. 15.000 ember kerül kórházba vénás megbetegedéssel.
- A seprűvénák gyakran már fiatal korban jelentkeznek.
- A visszértágulat lábfájdalmat okozhat, vagy akár a láb kifekélyesedéséhez is vezethet.
- Visszértágulatot okozhatnak a vénák meggyengült billentyűi, a vénák meggyengült fala vagy a vénák gyulladása (flebitisz).
- A vénás betegségek terápiája széles körű. Helyileg, sebészileg vagy szkleroterápiával kezelendőek.
- Helyi kezelés: léteznek helyileg alkalmazható szerek, gélek, kenőcsök, mint pl. a Solvena 15mg/g gél. Ennek hatóanyaga a pentozán-poliszulfát-nátrium, egy véralvadást befolyásoló vegyület, mely képes a vérrögképződést gátolni, és részben a kialakult vérrögöket feloldani. Helyileg alkalmazva csökkenti a vér sűrűségét, a vér pangását, javítja az erek véráramlását, gyulladáscsökkentő hatású.
- A nem kezelt visszértágulat súlyos szövődményekhez vezethet.
Mik azok a visszerek és a seprűvénák?
Ha a vénák nem megfelelően továbbítják a vért a keringésben, a bennük lévő vérmennyiségtől megduzzadnak. Ezek a jól látható és duzzadt vénák az úgynevezett visszerek, melyek leggyakrabban a lábszáron és a combon jelennek meg, de a szervezetben bárhol kialakulhatnak.
A nagy visszerek láthatóak, kidomborodnak, kitapinthatóak (érezhetjük, ha megérintjük őket), hosszúak és tágultak (4 mm-nél nagyobb az átmérőjük).
A kis „seprűvénák” szintén megjelennek a bőrfelszínen. Kinézetre rövid, finom vonalak, „csillagszerű” klaszterek vagy hálószerű labirintusok. Ezek jellemzően nem tapinthatók. Seprűvénák leginkább a combon, a bokán és a lábfejen találhatók. Az arcon is megjelennek, ott teleangiektázia a nevük.
A visszér (visszértágulatnak is nevezik) definíciója a következőképpen adható meg.
Visszér: Megnagyobbodott és megcsavarodott véna, mely olyan domború, kék érként jelenik meg, amely jól látható a bőrön keresztül. A visszér leggyakrabban idősebb felnőtteknél, főleg nők körében jelentkezik, és különösen a lábakat érinti. A visszértágulat görcsös lábfájdalmat és mozgásproblémákat okozhat, vagy csak egyszerűen kozmetikailag zavaró lehet. Kezelés szempontjából fontos az érintett végtag megemelése, szoros nadrág viselése, mely növeli a vénás nyomást, néhány esetben pedig műtét jöhet szóba.
Dr. Mogyorósi Richárd István
2014. 08. 01.